VÁLLALATI
TÉRKÉP
Egy szervezeti struktúra, ami valóban működő cégfejlesztési rendszereket mutat be.
Nagyobb stabilitás, több mint kétszeres bevétel és hatalmas hatékonyság növekedés. Ezek mind az előző 3 év eredményei a Vegi Pont Kft.-nek, amelyet Garzó Galatea vezet, immáron 5 éve. Már láthattad őt, hiszen testvérével – Gabriellával – szerepeltek a Cápák között című műsorban is, ahol két befektetőre is találtak. Galatea folyamatosan kereste azokat a lehetőségeket, amelyek által még hatékonyabb lehet vállalkozása. Komoly szándékának köszönhetően többféle cégfejlesztési eszközt tudott bevezetni vállalkozásába, és ezeknek az eredményeit is bemutatja Sikertörténete végén. Elmeséli, milyen nehézségeken mentek keresztül a cégük fejlesztésével kapcsolatban, mik akadályozták őket a fejlődésben, és melyek voltak azok a megoldások, amelyek a legnagyobbat lendítették a vállalkozáson.
Garzó Galatea vagyok, a Vegi Pont Kft. tulajdonosa és ügyvezetője. Házias jellegű savanyúságok készítésével foglalkozunk. 5 éve vagyok vállalkozó. Fontosnak tartom, hogy hazai termelők zöldségeit dolgozzuk fel és juttassuk el innovatív formában. 12 fővel dolgozunk. Gyerekkorom óta tudtam, hogy vállalkozó akarok lenni, és nagyon sok ötletem volt, de nem jött az igazi nagy ötlet. Értékesítőként dolgoztam a nővérem cégénél, amikor jött ez a lehetőség, hogy befektessünk egy új vállalkozásba. Ez lett a Vegi Pont Kft., ahol savanyúságokat készítünk. Már évente 400 tonna zöldséget dolgozunk fel. A savanyúságokból 7 fajta kiszerelésben, 30 féle terméket értékesítünk. A legújabb termékeink, melyeket a Cápák közöttben is lehetett látni, a Vegi Mama, a Vegi Papa és a savanyúság Salsa. Nagykerekkel dolgozunk együtt, a fő partnereink a gasztro nagykereskedések, illetve élelmiszer-kereskedelmi láncok. A gasztro partnerek látják el a vendéglátó egységeket, illetve a közületeket mint pl.: kórházak, iskolák, önkormányzatok. Valamint közvetlenül a webshopunkon keresztül is elérhetőek a termékeink.
Mi minden évben képeztük magunkat, különböző cégekkel. Én voltam annak a felelőse, hogy új tanulási lehetőségeket találjak, és igazából rátok találtam a neten, és így kezdtünk el együtt dolgozni. Amikor megoldást kerestem, észrevettem, hogy a termelésünk ingadozó, de ezt nem tudtuk pontosan kimutatni, és nem láttuk, hogy mikor vannak a termelési mélypontok. A legfőbb nehézség a termelékenység volt: hogyan tudunk egy olyan gyártási mechanizmust összerakni, ami nagyon hatékony, és amiben mindenki tudja a dolgát. A gárda képes elvégezni a rájuk kiosztott feladatokat, de valamiért mégsem voltak hatékonyak. A rendezettség, rendezetten kiosztott feladatok hiányoztak, ami hozzájárult az ingadozó termeléshez.
Ha erre a nehézségre nem találtunk volna megoldást, akkor valószínűleg lecsökken a profitunk. Ha nincs profit, akkor a vállalkozás nem tud tovább működni, egy idő után tönkremegyünk. Többek között az idegösszeroppanás és a rengeteg nehézség folyamatos gyarapodása is megtörtént volna.
Nagyon sokat segített a DMA rendszerének bevezetése. Ezzel ki lettek osztva a posztok, hogy kinek mi a feladata, és hogyan alakul a gyártási folyamatok helyes sorrendje. Először az történt, hogy átnéztük a teljes gyártást, az elejétől a végéig, hogy milyen folyamatok vannak. Például: elrakás, csomagolás, szállítás. Ezeket lebontottuk alfeladatokra, és minden feladathoz hozzárendeltünk egy felelőst, aki az ezekhez tartozó mikromenedzsmentet végzi.
Következő lépésben segítettek az ehhez tartozó Folyamatleírások. A Folyamatleírás annak leírása, hogy egy feladatot pontosan hogyan kell elvégeznie egy munkatársnak. Ezt akár egy teljesen új embernek is oda tudjuk adni, aki ezután képes ellátni a feladatát. A Folyamatleírásokat úgy kezdtük el, hogy az adott poszton lévő munkatársakkal átbeszéltük, hogy ők most pontosan mit és hogyan csinálnak. Tehát volt egy leírásunk, hogy jelenleg hogyan folyik a gyártás, majd készítettünk egy leírást arról, hogyan lenne ideális a gyártás, és kidolgoztuk ezekből a gyártó pozíciók Folyamatleírását. Így kezdett kisimulni a gyártás.
Felvettünk egy termelésirányítót/üzemvezetőt. Egy olyan embert, aki átlátja és koordinálni tudja a feladatokat. Nála pedig statisztikákat vezettünk be. Azóta látjuk, hogy melyek azok a napok, amikor jobban termeltünk, és melyek azok, amikor kevésbé. Látjuk, milyen oka lehet annak, ha termelési visszaesés volt, és nyilván így tudunk megoldást találni arra, hogy mit és hogyan cselekedjünk ennek kijavítására.
Voltunk többször is Elvonuláson, ahol ideális képekkel, stratégiai tervekkel, célokkal, utasításokkal foglalkoztunk. Az a felismerésem ezekkel kapcsolatban, hogy azért érdemes foglalkozni a cég jövőképével, mert közben folyamatosan jönnek az ötletek, amelyek előre lendítik a cég minden területét.
Az a nehéz ebben, hogy minél többrétű a szervezet összetettsége, annál nehezebb átvinni a változtatásokat az egyes részlegeken. Az volt a nehézség, hogy ezeket mindenkinek úgy kellett átadni, hogy teljes körű legyen a megértés, és hogy betartsák a leírtakat, pl. a Folyamatleírás szerint végezzék el a munkafolyamatokat. Nehézség volt a munkatársaknak átadni azt a kommunikációt, hogy ez miért szükséges, és miért is lesz jó nekik.
Azt éreztem még egyébként nehézségnek, hogy ha van egy feladat, akkor én azt már rég megcsináltam volna, és nehéz megvárni, míg a másik elvégzi. Nehéz visszafognom magam, hogy ne csináljam meg helyette, pedig helyette megcsinálni nem lenne helyes.
Még az egész cégfejlesztés elején jellemző volt, hogy: „Mégis minek kell leírás? Tudjuk, hogyan kell ezt elvégezni.” Vannak, akik már több éve nálunk dolgoznak, és nekik volt egy gondolat a fejükben, hogyan kell a feladatokat végezni, de úgy nem minden esetben volt hatékony. Ezekből voltak összetűzések. Gyakran elhangzott, hogy „Mi mindig is így csináltuk!” – de szerintem ezzel már mindenki találkozott.
Rend van az üzemben, új gépek kerültek beszerzésre, növeltünk a hatékonyságon. Ahogy mondtam, elkészítettünk Folyamatleírásokat és bevezettük a DMA rendszerét is, amelyek nagyban segítik a cég stabilitásának megtartását.
Végre vannak olyan emberek, akik termelékenyek, mert sajnos régebben sok kevésbé termelékeny munkatárs volt. Azt figyeltem meg, hogy most már felismerik ők is, ha van egy terület/feladat, ami nem teljesen működik ideálisan. Akkor ők mondják, hogy találjunk már ki rá valami rendszert, leírást, bármit, mert arra a területre nincs meg, pontosan hogyan kellene azt elvégezni. Ők kérik, hogy tegyük tisztába, építsünk rá rendszert. Ez részben az üzemvezetőnek is köszönhető, aki kezdi teljes mértékben átvenni az irányítást a termelés felett.
Ami a legfontosabb, hogy az árbevételünk minden évben növekszik, ami azt illeti több mint megkétszereztük az árbevételünket 3 év alatt – létszám növekedése nélkül!
Egy szervezeti struktúra, ami valóban működő cégfejlesztési rendszereket mutat be.
Közel 5000 cégvezető igényelte Magyarországon
A Vállalati Térkép egy átlátható szervezeti struktúra, amely egy cég működését hat fő területre osztja: Ügyvezetés, HR, Marketing, Értékesítés, Pénzügy és Termelés. Mindegyikhez 18 bevált rendszert társít, amelyek a mindennapi munkát szervezetté teszik.
Nemcsak rendszerezi a cég folyamatait, hanem gyakorlati megoldásokat is kínál. Segít felismerni, hogy hol vannak a fejlődési lehetőségek, és milyen lépéseket kell tenni a cég stabil növekedéséért.
Célja, hogy kézzelfoghatóvá tegye a cégfejlesztést, valamint rávilágítson a cégben a kihasználatlan területekre.
Küldetésünk megváltoztatni a magyar munkahelyek közhangulatát és kultúráját!